Portré
Gálvölgyi János
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1969-73.
Életút: 1967-68 a Révai Nyomda kemigráfus fényképésze, 1968 a Ki mit tud? vetélkedőjének parodista győztese, 1973-93 a Thália, ill. Arizona Színház, 1993- a Madách Színház tagja. Sokat rádiózik, szinkronizál, tévézik, az MTV-ben több önálló showműsora készült. Jászai Mari-díj (1980), SZOT-díj (1984), érdemes művész (1987), Az év nevettetője (1997).
Főbb szerepei: Ottó (Katona: Bánk bán), Holofernes (Shakespeare: Lóvátett lovagok), Beppo (Heltai: A néma levente), Puzsér (Molnár: A doktor úr), Pierre Bezuhov (Tolsztoj: Háború és béke), Moliére: Gömböc úr, Illyés: A kegyenc, Albin (Poiret: Őrült nők ketrece), Richard Willey (Cooney: Délután a legjobb), Szilárd Tódor (Szenes-Sándor: Weekend), Robert (Camoletti: Leszállás Párizsban), Robert Danvers (Frisby: Lány a levesemben), Kardics Soma (Móricz: Rokonok), George (Simon: Ölelj át!), Márton (Molnár: Riviera), Dr. David Mortimere (Cooney: Család ellen nincs orvosság), Gilbert Bodley (Cooney-Chapman: Ne most, drágám!), Leonida Papagatto (Scarnacci-Tarabusi: Kaviár és lencse), Barney Cashman (Simon: Az utolsó hősszerelmes), Edwin Flagg (Baby Jane), Erik Swan (Cooney: Nem ér a nevem), filmen: Csinibaba (1996). Önálló estjei: A kölyökkor álmai, Én összeféltem magam. Főbb művei: Showról showra (1995).
Hobbi: színház.
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György