Portré
Gyabronka József
Életrajz
Életpályája: Gimnáziumi tanulmányai idején került először kapcsolatba a színészettel. 1969–1971 között szerepelt a Pinceszínházban. 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színházhoz szerződött. Még ebben az évben szerepelt először televízióban, Molière: Tudós nők című művéből készült tévéjátékban. A Zsebtévé című gyermekműsorban vált ismertté Móka Miki megformálásával 1977-ben. Első játékfilmje az Égigérő fű című gyermekfilm volt 1979-ben. A Madách Színház után 1991–1993 között Montréalban játszott. 1994–1999 között a győri Nemzeti Színház tagja volt. 1999–2002 között a Bárka Színházban játszott, 2002-2008 között a Krétakör Színház tagja volt. 2008-tól szabadfoglalkozású.
Díjak:
Jászai Mari-díj, 1998
A MASZK Országos Színészegyesület „Legjobb férfialakítás”-díja - Gyabronka József (POSzT, 2004.)
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, 2007.
IX. Pécsi Országos Színházi Találkozó: Legjobb férfi főszereplő (Bérháztörténetek 0.1) (2009)
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György