Portré
Molnár Mariann
Életrajz
Születési hely: Debrecen
Születési idő: 1983. február 19.
Foglalkozás: színésznő
Tanulmányai
Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2001-2005
Fontosabb szerepei
Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság (Főnővér)
Molnár Ferenc: Liliom (Mari)
Tasnádi István-Moldvai Márk-Jeli András: Rovarok (Parazita)
Shakespeare: Ahogy nektek tetszik (Phoebe)
Németh Ákos: Vörös bál (Juli)
Bertold Brecht: A szecsuáni jólélek (Sógornő)
Rózsa és Ibolya (Arany János meséje nyomán írta Balla Zsófia) (Vasorrú)
Peter Shaffer: Amadeus (Constanze)
E.T.A.Hoffmann: Az arany virágcserép (Veronika)
Egressy Zoltán: Fafeye, a tengerész (Paradicsom)
Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány (Rebeca)
Henrik Ibsen: Peer Gynt (Solvejg)
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (Praszkovja Fjodorovna)
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Boka János)
Ödön von Horvath: Kasimir és Karoline (Erna)
Tasnádi István: Annuska (Móricz 2009) (Rebi nénje)
Madách Imre: Az ember tragédiája (Hippia, Heléne, Cigányasszony)
Hát akkor itt fogunk élni (Thornton Wilder: Mi kis városunk darabja nyomán) (Halász Mariann Mici)
Shakespeare: Lear király (Goneril)
Weöres Sándor: Psyché (Psyché)
Moliére: Tartuffe (Elmira, Valér, Lojális úr)
Tasnádi István: Tranzit (Winnerné)
Jászai Mari Színház
Romhányi József: Mekk Elek, az ezermester - Állat Mama
Tennessee Williams: A vágy villamosa - Eunice
Robert Harling: Acélmagnóliák - Anelle Dupoy-Desoto, fodrász-segéd
Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Stefi
Arthur Miller: Az ügynök halála - Miss Forsythe
Geszti Péter - Békés Pál - Dés László: A dzsungel könyve - Asszony II.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György