Portré
Sáfár Mónika
Életrajz
1991-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai tagozatán. Még főiskolai hallgatóként eljátszotta Tolcsvay–Müller: Mária evangéliuma című rockoperájának címszerepét, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szegődött.
1993-ban a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol jelenleg vendégként játszik. Énekelte itt a címszerepet az Elisabeth című musicalben, volt Ellen a Miss Saigonban, a legnépszerűbb operettek primadonna szerepét pedig eljátszotta itthon és külföldön. Legutóbb volt Marica, Glavari Hanna A víg özvegyben és a Mária főhadnagy Farkasházi Antóniája, korábban szerepelt a Cirkuszhercegnőben, a My Fair Ladyben és a Csókolj meg, Katám című darabokban is.
1996-ban a Magyar Állami Operaház meghívására elénekelte Strauss: A denevér című művében Rosalinda szerepét. Ugyanebben az évben Pál Tamás hívására a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatához szerződik, ahol az operairodalom gyöngyszemeit énekelhette – a többi között Tosca, Boito: Mefistofele (Margit), Verdi: Nabucco (Abigél). 2006-ban debütált Puccini: Turandot című operájának címszerepével a Magyar Állami Operaházban.
Számtalan külföldi turné részese, már több éve visszatérő vendége Japán színház- és koncerttermeinek. A Madách Színházban énekli Carlotta szerepét az Operaház Fantomjában és a Pletyka című prózai vígjátékban megkapta az egyik főszerepet is.
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György